A slop lett a 2025-ös év szava

Q: Mi az a Generatív AI?

A generatív mesterséges intelligencia olyan forradalmi technológia, amely képes új tartalmat létrehozni szöveg, kép, hang vagy akár videó formájában. Míg a hagyományos AI rendszerek elsősorban felismeréssel, osztályozással vagy elemzéssel foglalkoznak, addig a generatív AI valóban alkotni tud. Ez a technológia tanulási mintákon alapul: hatalmas adathalmazokból tanulja meg a mintázatokat, összefüggéseket és szabályszerűségeket, majd ezek alapján képes teljesen új, korábban nem létező tartalmat előállítani. Az AI láthatóság szempontjából különösen fontos megérteni, hogy ezek a rendszerek hogyan generálnak válaszokat, mivel a modern AI keresőoptimalizálás stratégiák éppen arra épülnek, hogy tartalmainkat ezek a generatív rendszerek könnyen megtalálják, megértsék és idézzék.

Q: Mi az az LLM (Nagy Nyelvi Modell)?

A Large Language Model (LLM) - magyarul Nagy Nyelvi Modell - a mesterséges intelligencia egyik legforradalmibb vívmánya. Egy rendkívül okos szoftver, amelyet literálisan milliárd oldalas szövegen képeztek ki: könyveken, cikkeken, weboldalakon, tudományos publikációkon és még számtalan más forrásból. Ez a hatalmas tanulási folyamat teszi lehetővé, hogy az LLM megértse a nyelv struktúráját, a szavak közötti kapcsolatokat, a kontextust és még a finom jelentésárnyalatokat is. Az olyan platformok, mint a ChatGPT (OpenAI), Claude (Anthropic), Google Gemini vagy a Microsoft Copilot mind-mind LLM technológiára épülnek. Az AI keresőoptimalizálás szempontjából az LLM-ek megértése kritikus fontosságú, mivel már nem csak a Google hagyományos algoritmusaira gondolunk, hanem arra is, hogy egy ChatGPT vagy Perplexity AI hogyan dolgozza fel és idézi a tartalmunkat.

Q: Mi az a Prompt és a Prompt Engineering?

A prompt lényegében az az utasítás, kérdés vagy bemenet, amelyet egy mesterséges intelligencia rendszernek adunk. Egy jól megírt prompt tartalmazhat kontextust, stílusirányt, példákat, kért formátumot és még számos más elemet, amelyek együttesen irányítják az AI válaszát. Minél precízebb és átgondoltabb a prompt, annál jobb és relevánsabb választ kapunk. Ennek felismeréséből született meg a Prompt Engineering - magyarul prompttervezés - mint önálló szakterület. Az AI láthatóság és AI keresőoptimalizálás kontextusában a prompt megértése azért kulcsfontosságú, mert amikor valaki egy AI rendszernek kérdést tesz fel, az ő kérdése lesz a prompt. A mi feladatunk az, hogy weboldalunkat úgy alakítsuk ki, hogy amikor az AI eldönti melyik forrásból válaszoljon, a mi tartalmunkat válassza.

2025-ben mindenki az mesterséges intelligenciáról beszélt, hiszen az AI-technológiába befektetett milliárdok egyre több iparágban jelentek meg, és a legismertebb szereplők szinte az összes szinten beépítették ezt a forradalmi újítást. Ez az év azt is megmutatta, milyen sokrétű és összetett kérdéseket vet fel a generatív mesterséges intelligencia, mint amilyen például a ChatGPT is. Az TIME magazin 2025 „Év személye” címet egy csapatnak, az úgynevezett „AI építészeinek” adta, akik között ott volt Mark Zuckerberg, Lisa Su, Elon Musk, Jensen Huang, Sam Altman, Demis Hassabis és mások, ám a Microsoft képviselője hiányzott a sorból. Ez jól mutatja, milyen sokszínű az AI-szektor, és hogy a technológiai innovációk élén számos meghatározó figura áll. Ugyanakkor 2025 nemcsak sikertörténet volt az AI számára: a Merriam-Webster szótár a „slop” (alacsony minőségű digitális tartalom, amelyet általában nagy mennyiségben mesterséges intelligencia állít elő) szót választotta az év szavának. Ez a kifejezés az online platformokon, mint a YouTube, Facebook, TikTok vagy Instagram egyre gyakoribb probléma jelzője lett, ahol mesterséges intelligencia által előállított silány minőségű tartalmak, azaz „slopok” lepik el a felületeket. Ez a „slop” egyfajta digitális szemét, amelyről a Merriam-Webster így ír: eredetileg az 1700-as években „lágy iszapként” jelent meg, majd a 1800-as években „ételmaradékot” vagy „disznóeledelt” jelölt, és végül általánosan értéktelen, felesleges hulladékként vált ismertté. 2025-ben ez a szó arra utal, hogy az AI nem mindig hozza meg a hozzá fűzött kreatív reményeket, és időnként inkább csak olcsó utánzatokat gyárt. A digitális tartalmak piacán nem véletlen, hogy a YouTube politikája is változott, 2025-ben elkezdték korlátozni az olyan AI-val előállított videók megjelenését, amelyek hosszú távon negatív hatással lehetnek a platform minőségére. Egy idei jelentés szerint az OpenAI napi 15 millió dollárt költ AI-videók előállítására, amiből sok sajnos megfelel a „slop” kritériumainak. Az év másik érdekes szava a „touch grass” (magyarul könnyen fordítható lenne úgy, hogy „érints füvet”), amely arra buzdít, hogy az emberek többet kapcsolódjanak a valós világhoz, és kevesebb időt töltsenek a digitális térben. Egy ilyen kifejezés azért is értékes, mert rámutat arra, hogy a digitális világ, különösen az AI használata, könnyen vezet túlzott online függőséghez vagy elidegenedéshez. Nem ritka, hogy emberek pszichológiai támogatást, vagy akár „lelki társat” látnak a ChatGPT-ben, és az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman is beszélt róla, milyen „szívfacsaró” lehet az a helyzet, amikor valaki túlzottan kötődik egy mesterséges intelligencia modellhez, különösen amikor az újabb verziók kevésbé személyesek vagy barátságosak, mint korábbi társaik. Persze nem minden AI-alkotás tekinthető slopnak. Az AI például rengeteget segít a programhibák keresésében, adatelemzésben, összefoglalók készítésében, vagy olyan praktikus feladatok automatizálásában, amelyek megkönnyítik a mindennapokat. Az elérhetőségi technológiák között is fontos szerepe van az AI-nak, például a képek szövegfelismerése (Optical Character Recognition – OCR), ami lehetővé teszi, hogy a látássérültek is hozzáférjenek a vizuális tartalmakhoz. Ez jól mutatja, hogy az AI használata sokkal többrétű és hasznos, mint amit a slop szó negatív kontextusa sejtet. Az AI alkalmazások, mint például az Windows 11 beépített képességei vagy bizonyos népszerű programok kopilot funkciói tovább erősítik a technológia jelenlétét, bár egyes fejlesztések, mint a Copilot integrációja a Jegyzettömbbe, sokak szerint kissé túlzó. Mindent összevetve, az AI világában valóban elterjedtek az alacsony minőségű tartalmak, vagyis a slop, legyen szó hamis képekről, hanyagul összerakott közösségi posztokról vagy felületes könyvekről. Ugyanakkor az is biztos, hogy az AI rengeteg pozitív hatással bír, és várhatóan 2026-ban is mind több hasznos, kreatív vagy akár életminőséget javító alkalmazás fog megjelenni. Érdemes tehát nyitott szemmel követni a fejlődést, és megtanulni megkülönböztetni a kevesebb értékű tartalmakat attól, ami valóban értékes segítséget nyújt.

💡 AI Alapfogalmak Kezdőknek

Mi az a "Generatív AI"?

A generatív mesterséges intelligencia olyan forradalmi technológia, amely képes új tartalmat létrehozni szöveg, kép, hang vagy akár videó formájában. Míg a hagyományos AI rendszerek elsősorban felismeréssel, osztályozással vagy elemzéssel foglalkoznak, addig a generatív AI valóban "alkot" és "kreál".

Ez a technológia tanulási mintákon alapul: hatalmas adathalmazokból tanulja meg a mintázatokat, összefüggéseket és szabályszerűségeket, majd ezek alapján képes teljesen új, korábban nem létező tartalmat előállítani. Gondoljunk csak a ChatGPT-re, amely képes folyékony beszélgetésre, esszék írására vagy kódolásra, miközben egyetlen válasza sem egy előre beprogramozott sablon.

Az AI láthatóság szempontjából különösen fontos megérteni, hogy ezek a rendszerek hogyan generálnak válaszokat, mivel a modern AI keresőoptimalizálás stratégiák éppen arra épülnek, hogy tartalmainkat ezek a generatív rendszerek könnyen megtalálják, megértsék és idézzék.

A generatív AI alkalmazási területei szinte végtelenek: tartalom készítés, marketinganyagok létrehozása, ügyfélszolgálati chatbotok, programozási segédletek, kreatív művészetek - és természetesen az AI keresőoptimalizálás új világában egyre fontosabb szerepet játszik abban is, hogyan találnak meg minket a potenciális ügyfelek az AI-vezérelt keresési rendszerekben.

Mi az az LLM (Nagy Nyelvi Modell)?

A Large Language Model (LLM) - magyarul Nagy Nyelvi Modell - a mesterséges intelligencia egyik legforradalmibb vívmánya. Képzeljünk el egy rendkívül okos szoftvert, amelyet literálisan milliárd oldalas szövegen képeztek ki: könyveken, cikkeken, weboldalakon, tudományos publikációkon és még számtalan más forrásból.

Ez a hatalmas "tanulási folyamat" teszi lehetővé, hogy az LLM megértse a nyelv struktúráját, a szavak közötti kapcsolatokat, a kontextust és még a finom jelentésárnyalatokat is. Az eredmény? Egy AI, amely képes folyékony, emberre emlékeztető válaszokat adni szinte bármilyen témában.

Az olyan platformok, mint a ChatGPT (OpenAI), Claude (Anthropic), Google Gemini vagy a Microsoft Copilot mind-mind LLM technológiára épülnek. Ezek a rendszerek nem egyszerűen "visszakeresnek" válaszokat egy adatbázisból - valójában megértik a kérdést, kontextusba helyezik, és generálnak egy releváns, koherens választ.

Az AI keresőoptimalizálás szempontjából az LLM-ek megértése kritikus fontosságú. Amikor tartalmainkat optimalizáljuk, már nem csak a Google hagyományos algoritmusaira gondolunk, hanem arra is, hogy egy ChatGPT vagy Perplexity AI hogyan dolgozza fel és idézi a tartalmunkat. Az AI láthatóság növelése éppen azt jelenti, hogy weboldalunkat úgy strukturáljuk, hogy ezek a nagy nyelvi modellek könnyen feldolgozzák, megértsék és válaszaikban felhasználják.

Fontos megjegyezni, hogy az LLM-ek folyamatosan fejlődnek. Minden új generáció okosabb, pontosabb és képes összetettebb feladatok megoldására - ezért az AI keresőoptimalizálási stratégiáinkat is folyamatosan frissítenünk kell a legújabb trendeknek megfelelően.

Mi az a "Prompt"?

A prompt lényegében az az utasítás, kérdés vagy bemenet, amelyet egy mesterséges intelligencia rendszernek adunk. Egyszerű példa: amikor a ChatGPT-be beírjuk, hogy "Írj egy bloggbejegyzést az AI keresőoptimalizálásról" - ez a mondat a prompt.

De a prompt ennél sokkal több is lehet! Egy jól megírt prompt tartalmazhat kontextust, stílusirányt, példákat, kért formátumot és még számos más elemet, amelyek együttesen irányítják az AI válaszát. Minél precízebb és átgondoltabb a prompt, annál jobb és relevánsabb választ kapunk.

Ennek felismeréséből született meg a Prompt Engineering - magyarul "prompttervezés" - mint önálló szakterület. A prompt engineerek olyan szakemberek, akik pontosan tudják, hogyan kell megfogalmazni az utasításokat, hogy az AI a lehető legjobb, legpontosabb és leginkább használható eredményt adja.

Az AI láthatóság és AI keresőoptimalizálás kontextusában a prompt megértése azért kulcsfontosságú, mert amikor valaki egy AI rendszernek (például ChatGPT-nek vagy Perplexity-nek) kérdést tesz fel, az ő kérdése lesz a prompt. A mi feladatunk az, hogy weboldalunkat úgy alakítsuk ki, hogy amikor az AI "eldönti" melyik forrásból válaszoljon, a mi tartalmunkat válassza.

Példák jó promptokra:

"Magyarázd el 10 éves gyereknek, mi az AI keresőoptimalizálás"
"Írj 500 szavas SEO-barát szöveget az AI láthatóságról, szakmai hangnemben"
"Adj 5 konkrét tippet, hogyan javíthatom weboldalamon az AI láthatóságot"

Látható, hogy mindhárom példa precíz, egyértelmű és konkrét elvárásokat fogalmaz meg. Ez pontosan az, amit mi is megtehetünk a saját tartalmainknál: egyértelműen, strukturáltan és érthetően fogalmazzuk meg az információt, hogy az AI rendszerek könnyen feldolgozzák és felhasználják válaszaikban - ezzel növelve az AI láthatóságunkat.

AI Láthatóság és AI Keresőoptimalizálás

💡 AI Alapfogalmak Kezdőknek

Szeretnéd ha Téged ajánlana az AI? Vágjunk bele!

Díjmentes konzultáció

Szeretnéd ha Téged ajánlana az AI?
Vágjunk bele!