AI
Stratégia
🤖 AI Keresőoptimalizálás & Láthatóság

Okos módszer a Google performance max kampányaid irányításának visszanyerésére lépésről lépésre

Ha valaha láttad, hogy a legnépszerűbb terméked elnyeli az egész hirdetési büdzsédet, miközben más ígéretes árucikkek a sötétben maradnak, biztos lehetsz benne, nem vagy egyedül ezzel a problémával. A Google Performance Max (röviden PMax) kampányai óriási változást hoztak az e-kereskedelmi hirdetések világába 2021-es indulásuk óta. Sok hirdető számára azonban egy komoly kihívást jelentenek: a pénz elköltésének átláthatatlanságát. Amikor nem látod tisztán, hogy melyik megjelenés vagy közönség hozzák a várt eredményt, könnyen úgy érezheted, mintha vakon repülnél. Jó hír, hogy ebből ki lehet jönni.

Ez az útmutató egy gyakorlatias rendszert kínál a Performance Max kampányaid irányításának visszaszerzésére. Segít, hogy a termékeket valós teljesítményük alapján szegmentáld, és adatvezérelt döntéseket hozz, nem pedig a véletlenre vagy az AI-ra bízd mindezt.

A büdzsé fekete lyuka: hová kerül valójában a Performance Max költésed?

Az e-kereskedelmi márkák jelentős része úgy kezdi a PMax kampányokat, hogy termékkategóriák szerint rendezi őket. Egy kampányban a cipők, egy másikban a kiegészítők. Ez logikusnak tűnik, és átláthatónak, de közben teljesen figyelmen kívül hagyhatja, hogy az egyes termékek hogyan teljesítenek valójában.

Általában ez történik: a legnépszerűbb termékek monopolizálják a költést. A Google algoritmusa a korábbi jó teljesítmény alapján részesíti előnyben ezeket a sztártermékeket, így azok kapják a reflektorfényt, míg a többi árucikk alig jut láthatósághoz. Az újdonságok soha nem kapnak esélyt, mert nincs múltbeli adatuk, így képtelenek versenyezni, és nem tudják felépíteni a sikerhez szükséges mérőszámokat.

Vannak úgynevezett „zombi” termékek is, amelyek láthatatlanok maradnak. Ezek lehetnek potenciálisan jó termékek, melyek azonban soha nem kapnak lehetőséget, hiszen a statikus szegmentáció nem engedi, hogy előrébb kerüljenek. Eközben a kézi módosítások sok idődet és energiádat emésztik fel. Mindegyik változtatáskor adatokat kell böngészned, változtatnod kell, majd reménykedni, hogy az sikeres lesz.

Ennek eredménye: pazarolt lehetőségek, egyenetlen büdzsék elosztása, és egy marketingcsapat, amely inkább reagál, mintsem stratégiailag cselekszik. Pedig a kemény munkát már végzed, ez a rendszer csak abban segít, hogy még hatékonyabban használd fel a ráfordított költségvetést.

Hogyan javíts ezen? A kampányokat a tényleges teljesítmény alapján szegmentáld!

Ahelyett, hogy kategóriák alapján rendeznéd a kampányaidat, alkalmazd a termékek valós teljesítmény szerinti csoportosítását. Ez egy dinamikus, automatikusan változó rendszert hoz létre, így nem kell manuálisan átmozgatnod termékeket.

Első lépésként oszd fel a portfóliódat három kategóriába:

Sztár termékek Ezek a jól bevált nyertesek, magas ROAS-szal (befektetés megtérülésével), erős átkattintási aránnyal és következetes konverziós mutatókkal. Célod az, hogy maximalizáld a potenciáljukat, miközben óvod a haszonkulcsot. Állíts be magasabb ROAS-célokat (például három-ötös szorzó vagy annál magasabbat a haszonkulcstól függően), oszd el hozzájuk a büdzsét bátran, és folyamatosan figyeld, hogy megmarad-e a nyereségesség.

Zombi termékek

Ezek a „láthatatlanok”, akik nem kaptak még elég esélyt, hogy bizonyítsanak. Lehet, hogy gyengén teljesítenek, vagy csak rejtett kincsek, amelyekre vár a lehetőség. Állíts be alacsonyabb ROAS-célokat (például 0,5–2-szeres között), hogy előtérbe helyezd a láthatóságukat, különíts el nekik büdzsét az adatgyűjtéshez, és rendszeresen értékeld őket, hogy ha javulnak, áthelyezhesd őket a sztárok közé.

Új érkezők Az új termékeknek kell egy ráhangolódási idő, mielőtt összehasonlíthatók lennének a már bejáratottakkal. Mivel nincs még múltbeli adatuk, igazságtalan lenne őket vegyes kampányba rakni. Hozz létre nekik külön kampányt, melybe automatikusan bekerülnek a legújabb árucikkek, és inkább az ismertség és adatgyűjtés legyen a céljuk, nem az azonnali ROAS.

Második lépésként határozd meg a teljesítményküszöböket, amelyek alapján eldől, melyik kategóriába kerül egy termék. Például:

Sztárok: ROAS 3x–5x fölött, magas kattintásszám, cél a nyereség maximalizálása. Zombik: ROAS 2x alatt vagy kevés adat, alacsony kattintásszám, cél a tesztelés és tanulás.

Új érkezők: dátum alapú, például az utolsó 30 napban hozzáadottak, cél a láthatóság növelése.

A küszöbök attól függnek, milyen a haszonkulcsod, melyik iparágban dolgozol és milyen múltbeli adatokat tartasz mérvadónak. A lényeg, hogy világos szabályokat állíts fel, amik automatikusan mozgatják a termékeket a kategóriák között a változó eredmények alapján.

Harmadik lépésként rövidítsd le az elemzési időszakot! Sok hirdető hagyományosan 30 napos visszatekintést alkalmaz, ami gyorsan mozgó termékpalettánál túl lassú lehet. Próbálj meg inkább 14 napos gördülő ablakot használni, így gyorsabban és pontosabban reagálhatsz az ingadozásokra, csökken a kidobott pénz azon termékekre, melyek két héttel korábban még jól teljesítettek, de most már nem.

Negyedik lépésként ne csak a Google-re korlátozd a szegmentálást! Ugyanezt a sztár–zombi–új érkező rendszert érdemes átemelni a Meta hirdetésekre, Pinterestre, TikTokra, Criteo-ra vagy Amazonra is. Ha minden csatornán egységesen optimalizálsz, tudod, hogy egy termék, ami mondjuk a Google-en még nem teljesít, aki lehet, hogy a TikTokon már sztár lehet. Ez a megközelítés egységesít és hatékonyabbá teszi a büdzsé elosztását.

Az ötödik lépés az automatizáció: hozz létre szabályokat, amelyek produkálják a termékek automatikus mozgását a kampányok között. Például ha egy termék ROAS-a három-ötös vagy annál jobb, helyezd át a sztár kampányba; ha 2-szer alatt van, vagy a kattintásszám csökken a 14 nap alatt 20 alá, akkor a zombi kampányba; az újabb termékek pedig automatikusan az új érkezők közé kerüljenek.

Ez az intelligens automatizáció biztosítja, hogy a kampányaid mindig optimalizáltak maradjanak anélkül, hogy folyamatosan manuálisan kellene keresgélni és módosítani.

Persze a fentiek működnek, de kézzel kivitelezve nagyon időigényesek lehetnek, főleg ha ezreket kell menedzselni több csatornán és ha a termékadatok szétszórtan vannak táblázatokban vagy különböző irányítópultokon. A megfelelő feed-menedzsment és PPC automatizációs eszközök segítenek összefogni a termékszintű adatokat, és megkönnyítik az automatikus szegmentálást a felállított szabályok szerint.

A kanadai divatáruház, a La Maison Simons tanulságos példája ennek. Náluk korábban kategória-alapú kampányok futottak, ahol a legjobb eladók elnyelték az egész költségvetést, az új termékek pedig alig kaptak esélyt. Miután áttértek a teljesítmény-alapú szegmentációra, látványos javulásokat értek el anélkül, hogy növelték volna a hirdetési költést: a ROAS majdnem megduplázódott három év alatt, a kattintásonkénti költség csökkent, az átkattintási arány javult, a rendelési érték 14 százalékkal nőtt, és az új érkezők kampányai kiválóan teljesítettek. Legérdekesebb azonban, hogy a korábban "láthatatlan", rendezetlen termékek is a legerősebb játékosok közé kerültek, amint megkapták a nekik járó láthatóságot.

A tanulság nem egyetlen eszköz vagy technológia használata, hanem az, hogy az adatvezérelt szegmentáció működik. Amikor nem hagyod, hogy egyetlen népszerű termék eméssze fel az egész pénzügyi keretet, hanem minden termék megkapja az esélye a valós adatok alapján, akkor az eredmények sem maradnak el.

Néhány alapelv, amit mindig tarts szem előtt:

Szegmentálj teljesítmény alapján, ne kategória szerint: a pénz oda áramlik, ahol valóban eredmény van, nem ahol megszoktad Használj 14 napos elemzési ablakot gyorsan változó termékpalettáknál: így frissebb jeleket kapsz, és kevesebb pénz megy kárba Adj az új termékeknek külön kampányt: adatot gyűjts, mielőtt összehasonlítod őket bejáratott árukkal Automatizáld a termékek mozgatását a szegmentációban: időt spórolsz, és mindig gyorsan reagálsz Alkalmazd a logikát minden fizetett csatornán egyaránt: így összetett hatást érhetsz el Google-on, Meta-n, TikTokon és más platformokon

Nem kell feladnod azt az érzést, hogy csak úgy odaadod a pénzt a Google-nak és bízol a szerencsében. A megfelelő szegmentációs stratégiával visszaveheted az irányítást, előcsalhatod a rejtett lehetőségeket, és tudatosabban dönthetsz arról, hová kerüljenek a hirdetési források.

Ha kíváncsi vagy, készen áll-e a termékadataid hatékony optimalizálásra, egy ingyenes feed- és szegmentációs audit segíthet feltérképezni az esetleges hiányosságokat és lehetőségeket. Nincs kötelezettség, csak tiszta kép arról, hogyan lehet jobb adatokat teremteni és ezekből okosabb döntéseket hozni, amik valóban kézben tartott eredményeket hoznak.

Képek: Az illusztrációkat a Channable jóvoltából használjuk, köszönjük nekik a közreműködést.

💡 AI Alapfogalmak Kezdőknek

Mi az a "Generatív AI"?

A generatív mesterséges intelligencia olyan forradalmi technológia, amely képes új tartalmat létrehozni szöveg, kép, hang vagy akár videó formájában. Míg a hagyományos AI rendszerek elsősorban felismeréssel, osztályozással vagy elemzéssel foglalkoznak, addig a generatív AI valóban "alkot" és "kreál".

Ez a technológia tanulási mintákon alapul: hatalmas adathalmazokból tanulja meg a mintázatokat, összefüggéseket és szabályszerűségeket, majd ezek alapján képes teljesen új, korábban nem létező tartalmat előállítani. Gondoljunk csak a ChatGPT-re, amely képes folyékony beszélgetésre, esszék írására vagy kódolásra, miközben egyetlen válasza sem egy előre beprogramozott sablon.

Az AI láthatóság szempontjából különösen fontos megérteni, hogy ezek a rendszerek hogyan generálnak válaszokat, mivel a modern AI keresőoptimalizálás stratégiák éppen arra épülnek, hogy tartalmainkat ezek a generatív rendszerek könnyen megtalálják, megértsék és idézzék.

A generatív AI alkalmazási területei szinte végtelenek: tartalom készítés, marketinganyagok létrehozása, ügyfélszolgálati chatbotok, programozási segédletek, kreatív művészetek - és természetesen az AI keresőoptimalizálás új világában egyre fontosabb szerepet játszik abban is, hogyan találnak meg minket a potenciális ügyfelek az AI-vezérelt keresési rendszerekben.

Mi az az LLM (Nagy Nyelvi Modell)?

A Large Language Model (LLM) - magyarul Nagy Nyelvi Modell - a mesterséges intelligencia egyik legforradalmibb vívmánya. Képzeljünk el egy rendkívül okos szoftvert, amelyet literálisan milliárd oldalas szövegen képeztek ki: könyveken, cikkeken, weboldalakon, tudományos publikációkon és még számtalan más forrásból.

Ez a hatalmas "tanulási folyamat" teszi lehetővé, hogy az LLM megértse a nyelv struktúráját, a szavak közötti kapcsolatokat, a kontextust és még a finom jelentésárnyalatokat is. Az eredmény? Egy AI, amely képes folyékony, emberre emlékeztető válaszokat adni szinte bármilyen témában.

Az olyan platformok, mint a ChatGPT (OpenAI), Claude (Anthropic), Google Gemini vagy a Microsoft Copilot mind-mind LLM technológiára épülnek. Ezek a rendszerek nem egyszerűen "visszakeresnek" válaszokat egy adatbázisból - valójában megértik a kérdést, kontextusba helyezik, és generálnak egy releváns, koherens választ.

Az AI keresőoptimalizálás szempontjából az LLM-ek megértése kritikus fontosságú. Amikor tartalmainkat optimalizáljuk, már nem csak a Google hagyományos algoritmusaira gondolunk, hanem arra is, hogy egy ChatGPT vagy Perplexity AI hogyan dolgozza fel és idézi a tartalmunkat. Az AI láthatóság növelése éppen azt jelenti, hogy weboldalunkat úgy strukturáljuk, hogy ezek a nagy nyelvi modellek könnyen feldolgozzák, megértsék és válaszaikban felhasználják.

Fontos megjegyezni, hogy az LLM-ek folyamatosan fejlődnek. Minden új generáció okosabb, pontosabb és képes összetettebb feladatok megoldására - ezért az AI keresőoptimalizálási stratégiáinkat is folyamatosan frissítenünk kell a legújabb trendeknek megfelelően.

Mi az a "Prompt"?

A prompt lényegében az az utasítás, kérdés vagy bemenet, amelyet egy mesterséges intelligencia rendszernek adunk. Egyszerű példa: amikor a ChatGPT-be beírjuk, hogy "Írj egy bloggbejegyzést az AI keresőoptimalizálásról" - ez a mondat a prompt.

De a prompt ennél sokkal több is lehet! Egy jól megírt prompt tartalmazhat kontextust, stílusirányt, példákat, kért formátumot és még számos más elemet, amelyek együttesen irányítják az AI válaszát. Minél precízebb és átgondoltabb a prompt, annál jobb és relevánsabb választ kapunk.

Ennek felismeréséből született meg a Prompt Engineering - magyarul "prompttervezés" - mint önálló szakterület. A prompt engineerek olyan szakemberek, akik pontosan tudják, hogyan kell megfogalmazni az utasításokat, hogy az AI a lehető legjobb, legpontosabb és leginkább használható eredményt adja.

Az AI láthatóság és AI keresőoptimalizálás kontextusában a prompt megértése azért kulcsfontosságú, mert amikor valaki egy AI rendszernek (például ChatGPT-nek vagy Perplexity-nek) kérdést tesz fel, az ő kérdése lesz a prompt. A mi feladatunk az, hogy weboldalunkat úgy alakítsuk ki, hogy amikor az AI "eldönti" melyik forrásból válaszoljon, a mi tartalmunkat válassza.

Példák jó promptokra:

  • "Magyarázd el 10 éves gyereknek, mi az AI keresőoptimalizálás"
  • "Írj 500 szavas SEO-barát szöveget az AI láthatóságról, szakmai hangnemben"
  • "Adj 5 konkrét tippet, hogyan javíthatom weboldalamon az AI láthatóságot"

Látható, hogy mindhárom példa precíz, egyértelmű és konkrét elvárásokat fogalmaz meg. Ez pontosan az, amit mi is megtehetünk a saját tartalmainknál: egyértelműen, strukturáltan és érthetően fogalmazzuk meg az információt, hogy az AI rendszerek könnyen feldolgozzák és felhasználják válaszaikban - ezzel növelve az AI láthatóságunkat.

🚀 Kezdje el most!

Szeretnéd ha Téged ajánlana az AI?
Vágjunk bele!

Foglalj időpontot díjmentesen, és kezdjük el növelni láthatóságod az AI válaszaiban.

Árak megtekintése
24 órás válaszidő
Személyre szabott stratégia
Nincs kötelezettség